Ottawa - 2. nap

Az második nap folytattam az első nap elkezdett városban mászkálást.

Csöpög a kávé

Hangos őrségváltás

Figyeld ki, hogy 1:05 környékén micsoda tökéletes ellentéttel mozgatják a kezeiket. Biztos frankón meg van szabva, hogy a bélfúvósnak és a fegyvereseknek teljes fáziskéséssel kell kezet lendíteni (vagy csak elszabták).

Kinyitottam a zsilipet

“Figyelj Józsikám, maradt egy pár kandeláber, dobjunk össze belőle egy tankcsapdát!” #art

Fogpiszkáló

Kíváncsi vagyok, hogy itt milyen előadásokat szoktak tartani, mert a kilátás pöpec.

Visszatértem a póktámadás áldozatául esett múzeumba, nappal, amikor nyitva volt

A szobrászkám nem aprózta el. Megvannak a tojások is.

Ottawa egy olyan város, amiben a kanadai átlaggal ellentétben rengeteg “várat” és “kastélyt” lehet látni. Egy dolog közös ezek, a betonon, kövön, üvegen és acélon kívül más anyagot nem használtak az építésüknél. Olyan viszonylag természetes (és Kanadában itt-ott megtalálható) anyagokat, mint FA, nem szeretnek használni. Hogy miért? Franc se tudja. A múzeum belülről ilyen:

Kiállításokból

“mint a torkosborz”

Fesménycsöcsök

Tóth Béla vakoló segédmunkás mestermunkája

  • Bécikém, miután az anyagot felvitted a falra, majd húz el, jó?

  • Rendben van, főnök, úgy lesz. (hogyne, persze)

Ebéd

Közeleg a Halloween

Rideau Canal testközelből

Vérmókusok

Masszív Jenői hivatal itt is (pedig a város csak 500-600e fős)